Lakossági Kérdések (GyIK)

Egyedi szennyvízkezelésről, szikkasztásról általában

• Mi történik, ha a tisztított szennyvíz zsírtartalmától eltömődik a dréncső?
  Mind a kisberendezésekből, mind a kislétesítmények oldómedencéiből zsír- és uszadékmentes szennyvíz kerül ki, ezért ennek kicsi a valószínűsége. Ennek ellenére a dréncső oldalt van réselve két szintben.
• Mi történik, ha gyökerek (pl. tarack) növik át és tömítik el a dréncsöveket?
  A szikkasztómező telepítésére vonatkozó előírások alapján a dréncsöveket nagyobb fáktól min. 3 méter távolságra kell elhelyezni kavicságyban, melyet homokkal majd geotextíliával kell elválasztani a rajta levő min. 30 cm vastagságú termőtalajtól. A Neveleken üzemelő szikkasztómezővel ellátott egyedi rendszerek (9 db) tulajdonosai közül egy család jelezte, hogy náluk fellépett a probléma és már kétszer kényszerültek a drénmező újracsövezésére.
• Magas talajvízszint esetén hogyan lehet elszikkasztani a vizet?
  Különböző műszaki megoldások vannak erre. Lehetőség van pl. mesterségesen emelt dombba telepíteni a dréncsöveket, így mire a szikkasztott víz eléri a talaj szintjét már baktériummentes és akár élővízbe is vezethető. Ebben az esetben szükség van egy szivattyú vagy átemelő beépítésére.
• Mi történik, ha a szikkasztómező magasabban, mint a házból kilépő szennyvízcsonk? Hogyan változnak a költségek?
  Ebben az esetben átemelő szivattyú beépítése szükséges. A beruházási költségek a szivattyú árával nőnek. Neveleken ilyen speciális megoldásokra a telkeknek legfeljebb 10%-án van szükség, így a teljes beruházási költség nem nő jelentősen. Az adott telek tulajdonosánál nőnek az üzemeltetési költségek az áramellátás díjával (néhány 100 Ft/hó).
• Hogy oldják meg a szikkasztást meredek telkeken?
  A dréncsöveket a szintvonalakkal párhuzamosan telepítik.
• Nem veszélyeztetik a gyökerek a dréncsöveket?
  A szikkasztómező telepítésére vonatkozó előírások alapján a dréncsöveket nagyobb fáktól min. 3 méter távolságra kell elhelyezni kavicságyban, melyet homokkal majd geotextíliával kell elválasztani a rajta levő min. 30 cm vastagságú termőtalajtól. Az egyedi szennyvíztisztító kislétesítményekkel foglalkozó kivitelező szerint az előírt védőtávolság elegendő szokott lenni, náluk nem volt még ilyen panasz. A Neveleken üzemelő szikkasztómezővel ellátott egyedi kisberendezések tulajdonosai közül egy család jelezte, hogy náluk fellépett a probléma és már kétszer kényszerültek a drénmező újracsövezésére.
• A kert mekkora részét kell felásni?
  A földmunkával érintett terület nagysága egy 4 fős családra méterezett egyedi szennyvíztisztító és 40 m hosszúságú dréncső esetén 60-80 m2.
• A szennyvíztisztítás után hátramaradt vegyszermaradványok felgyűlhetnek a talajban?
  Elméletileg igen, de a vegyszerek nagy része teljesen lebomlik. Célzott tanulmányok még nem készültek, hogy melyik vegyszernek pontosan milyen maradványai vannak. Az elszikkasztott vízben csak a nitrogén- és foszfortartalom jelentős, amit a szikkasztómező környékén található növények hasznosítanak. Ez tulajdonképp egy folyamatos trágyázásnak felel meg.
• Lehetséges pályázati támogatást nyerni a kivitelezésre?
  Léteznek ilyen pályázatok, de csak települési/településrészi szinten. Apácatorna 2011-ben nyert el 85%-os támogatást az Európai Uniótól. A jelenlegi pályázati rendszerben akár 95%-os támogatás is elérhető.
• Hogyan zajlik a vízminőség ellenőrzése? Milyen határértékeknek kell megfelelni?
  Nincs konkrét határérték, azt kell figyelni, hogy a telepítés előtt vett talaj- és talajvízminta minőségéhez képest hogyan változik a szennyezettségi szint. Apácatornán 1 év alatt az ammónia-tartalom a kiépítés előtti szint 1%-ára esett vissza.

Az egyedi szennyvízkezelő kisberendezésekről

• Milyen vegyszereket lehet használni, mi kerülhet a lefolyóba?
  Klóros fertőtlenítő szerek és egyéb baktériumölő szerek használatát mellőzni kell. Antibiotikum kúra alatt fokozottan kell ügyelni a baktériumok tápanyagellátására és azt követően frissíteni kell az oltóiszapot. Papír, és más cellulóz alapú anyagok tökéletesen lebomlanak.
• Mi történik, ha hosszabb ideig nem használjuk a házat, és ezzel nem tápláljuk a baktériumokat?
  A baktériumok száma egy heti tápanyagmegvonás után már jelentősen csökken. Ha ennél hosszabb szünet volt, újraindításra van szükség, melynek költsége 20-25.000 Ft. Egy hétnél hosszabb nyaralások esetén gondoskodni kell arról, hogy induláskor, majd azt követően hetente kellő mennyiségű tápanyag (pl. 1 liter tej) kerüljön a rendszerbe.

Az egyedi szennyvízkezelő kislétesítményekről

• Mi kerülhet a lefolyóba? Milyen vegyszereket lehet használni? Lebomlik a WC-papír?
  Háztartási mennyiségben akár klóros fertőtlenítő szerek is használhatóak. Ezeknek és az esetleges antibiotikum maradványoknak a baktériumölő hatását havonta egy baktérium utánpótlás kompenzálja. Papír, és más cellulóz alapú anyagok tökéletesen lebomlanak
• Mennyire lehet variálni az oldómedence helyét?
  A baktériumok működéséhez házmeleg szennyvíz az ideális, a bomlás 15°C alatt jelentősen lelassul. Emiatt javasolt a kilépő csonktól 5 méteren belül elhelyezni az oldómedencét. Amennyiben hosszabb szállítás szükséges, hőszigetelni kell a vezetéket.
• Mi történik, ha hosszabb ideig nem használjuk a házat, és ezzel nem tápláljuk a baktériumokat?
  A baktériumok mennyisége 6 hónap után csökken 70% alá. Ha ennél hosszabb szünet volt, újraindításra van szükség, melynek költsége 20-25.000 Ft. Rövid nyaralások a baktériumkultúrát nem veszélyeztetik.
• Hogyan ellenőrzik, hogy a tulajdonosok előírás szerint adagolják a baktérium utánpótlást?
  Apácatornán, ahol a teljes települési szennyvízkezelés ilyen rendszerekre épül, a baktérium utánpótlást a falugazda viszi házhoz minden hónapban és jegyzőkönyv készül a baktériumok bejuttatásáról. Egyébként a tulajdonosnak saját érdeke a baktériumok adagolása, mert a rosszul működő rendszer messziről szaglik.
• Mi működteti az ellenáramú levegőztetést a szikkasztási fázisban?
  A baktériumok által termelt hő, illetve a szikkasztórendszer ház felőli végén elhelyezett kb. 4 méter magasságú levegőkivezető kéményhatása.
• Ellenáramú levegőztetés esetén nem jelent problémát, hogy a képződő metán közvetlenül a levegőbe kerül?
  A képződő metán mennyisége rendkívül alacsony.
• Hogyan helyezik el a levegő kivezetéséhez szükséges kéményt meglevő ház esetén?
  Minden esetben a tulajdonossal együttműködve igyekeznek esztétikusan és diszkréten megoldani a kémény elhelyezését (pl. ereszcsatornához vagy fához kötve vagy különálló kéményként).
• Hogyan helyezik el a levegő kivezetéséhez szükséges kéményt új ház esetén?
  A szennyvíz gyűjtőcsövek mellett a falban a tetősík fölé vezetett 100-as PVC csővel.
• Hogyan ellenőrzik a biztonságos működést?
  Egyedi kivitelezés esetén a talajvíz vizsgálata ad erről információt. Települési szinten a talajvíz áramlási irányának figyelembe vételével telepített megfigyelő kutakból évenkénti vízvizsgálat szükséges.
• Jelent-e problémát a baktériumkultúrának, ha a rendszerbe egyszerre nagyobb mennyiségű tápanyag kerül pl. vendégség vagy disznóvágás után?
  A szennyvíztisztító telepekre jellemző gigantikus méretekben ez valós probléma. Egyedi szennyvízkezelésnél háztartási méretben a rendszer méretezése eleve sokkal nagyvonalúbb és az egyéni szokásokhoz igazítható. Tulajdonoscsere, több lakó vagy bővítés setén lehet bővíteni a rendszert.
• Van olyan település, ahol kislétesítménnyel oldották meg a szennyvízproblémát?
  Igen. Apácatornán 2011-ben telepítettek programszerűen 50 egyedi szennyvízkezelő kislétesítményt amik azóta problémamentesen üzemelnek.
• Van-e szaghatása a rendszer használatának?
  Rendeltetésszerű használat esetén nincs. Az átszellőztetésre szolgáló 4 méteres kémény tetejénél jelentkezhet enyhe kellemetlen szag. A kivitelező szerint ezt a problémát újabban aktív szenes szűrő beépítésével teljesen kiküszöbölték.

A csatornázásról

• A lakosság feladata eldönteni, hogy nyomott vagy gravitációs rendszer legyen?
  Annak kijelölése, hogy hol szükséges nyomott rendszert kiépíteni, egyértelműen mérnöki feladat. Több alternatívára kidolgozott részletes terv és költségbecslés ismeretében át lehet gondolni, hogy mi éri meg a közösségnek. Ez sajnos több tízmillió forintos költség, amit az önkormányzat sem tud megfinanszírozni, így erre csak akkor kerülhet sor, ha az ingatlantulajdonosok 2/3-a a csatornázás mellett dönt és megalakítja a víziközmű-társulatot.
• Nyomott rendszer esetén, ha szivattyú kell a telekre, ki fizeti a javítást és az áram díját?
  A 2013-ban hatályba lépett víziközmű-törvény szerint mindkettőt a szolgáltató (DMRV) fizeti, a tulajdonos csak a szivattyú előtt lefektetett cső dugulásáért lehet felelős.
• A domborzati viszonyok indokolják-e, hogy nyomott legyen a rendszer?
  Vannak ilyen területek Neveleken belül, ezért valószínűleg gravitációs és nyomott rendszert kell majd kombinálni, de ennek kidolgozása mérnöki feladat.
• Milyen üzemeltetési nehézségek léphetnek fel nyomott rendszernél? Hogy zajlik a hibaelhárítás?
  A szivattyú meghibásodása gyakori probléma. A DMRV-nek 24 órás hibaelhárítási szolgálata van, így 24 órán belül vagy kiküldenek egy karbantartó csapatot vagy legalább egy szippantó autót. A szippantással további 2-3 napig nem okoz gondot, ha nem tudnak kimenni a karbantartók. A költségek a DMRV-t terhelik.
• Minden utcában kiépíthető a csatorna?
  Igen
• Milyen mélyen megy a csatorna?
  1,5-5 méter mélyen.
• Gödön több helyen is van közterületi átemelő, ami nagyon büdös, Neveleken is szagos lesz?
  Létezik technikai megoldás a bűztelenítésre (pl. biofilter beszerelése). Ennek ellenére sok ilyen panasz van. Ezek mind meghibásodásból (pl. kiszáradás) erednek. A hibát be kell jelenteni a szolgáltatónak, aki köteles elhárítani.